Képeim

Nem vagyok fotós, de ami megtetszik arról készítek egy képet. Egy kis válogatás.

Egy őz. Mobillal nem is rossz.

Napozó gyík

Őszi felhő

Naplemente

Horgásztó,

Őszi színek

Közvetlen környezetünk madarai

Ezt az írást azért hoztam létre, hogy az emberek jobban megismerjék a közvetlen környezetük madarait. Mikor meglátunk egy madarat, sokan elgondolkodnak azon, hogy vajon mi is ez a madár. Sok ember, csak annyit tud, hogy ez egy veréb, vadgalamb, fecske vagy gólya. Sajnos itt ki is merül a madár ismeretük. Pedig rengeteg fajta él a közvetlen környezetünkben. 

Akkor nézzük meg, hogy milyen is a vad gerle.

 Az ő mérete is 27 cm. A hátoldala vörösesbarna fekete pettyekkel. A nyakán két oldalt fekete, fehér vonalak vannak. Rózsaszínnel árnyalt a nyaka és a melle. Farka lekerekített, a szélső farktollak külső éle és a hegye fehér.A farok alsó oldalán fehér végszalag. A fiatalok nyakán nincsenek fekete, fehér vonalak és sem a nyaka sem a melle nem rózsaszínes. A vad gerlék párban vagy kisebb csapatokban jár. A hangja lágy turbékolás. Fákon, bokrokon fészkel. Ezek a gerlék is 2 tojást raknak, 13-16 napig felváltva kotlanak a szülők, a fiatal gerlék 3 hetes korukban repülnek ki. Egyéves korukban lesznek ivarérettek. A vad gerlék kiszorultak az ember közvetlen közeléből. Leginkább az erdőben fészkel. Fákra és bokrokra rakja a fészkét. Ellentétben a balkáni gerlékkel a vad gerle költöző madár. A Szaharától délre vonul el telelni. De vannak olyan egyedek is amelyek itt maradnak.
  A következő madárfaj amiről írok pár sort az a ,,szürke eminenciás" az az a közönséges házi veréb. Szerintem őket mindenki ismeri.A házi veréb egész Európában elterjedt, kivéve Olaszországot.  Ott a rokonuk az olasz veréb él. Nálunk Magyarországon két fajuk él a házi és a mezei veréb. A házi veréb 15 cm. A hímnek szürke a fejteteje, a tarkója gesztenyebarna, a torka fekete.A tojón és a fiatal verebeken nincs fekete torokfolt. Barna a hátoldaluk, szürkésfehér a testaljuk. 

A hangja, mert éneknek nevezni nem lehet, változatos, de dallamtalan csiripelés, vagy csak hangos éles csipogás, ami eléggé idegesítő is lehet, főleg az emberifülnek. Költeni bárhol költ, hasadékokban, eresz alatt, fecskék elhagyott fészkében stb. De mindig az emberi településeken. Távolabb azoktól nagyon ritkán látható.
Életre szólóan  választanak párt. Évente általában háromszor költ.Alkalmanként szennyesfehér, hamuszínű pontokkal, foltokkal tarkított 5-6 tojást raknak. A fiókák 2 hét alatt kelnek ki, és 17-18 nap múlva már ki is repülnek. Magvakkal táplálkoznak, bár a fiókáinak a magas fehérje tartalom miatt szokott gerincteleneket is adni.
Mezei veréb. Picivel kisebb és karcsúbb mint a házi rokona. A viselkedése is óvatosabb.

A hím mezei verébnek a fejteteje csokoládébarna és a fejoldalán levő fekete folt különbözteti meg a házi verébtől. A hangja magasabb hangú változatos csiripelés. A fészek rakásnál nem ragaszkodik annyira az épületekhez. Faodúkban, szalmakazlakon, mesterséges fészekodúban költ. 
A következő környezetünkben élő madárfaj az nem a kedvencek közé tartozik, sőt akiknek van gyümölcsös kertje azok kifejezetten utálják is. Ez a madár a seregély. Sok kárt okoz a gyümölcsösben. Rengeteg gyümölcsöt eszik meg, vagy ver le a fákról. Amit lever viszont azt már nem eszi meg. De ha komolyabban megvizsgáljuk a táplálkozását, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyümölcs, csak olyan 6% -át teszi ki az elfogyasztott táplálékának.  A többi különböző kártevő rovar. No akkor káros vagy hasznos? Válasz. ha nincs érett gyümölcs a kertünkben akkor hasznos. Mert akkor inkább azt választja. De mi az oka? Talán az, hogy az utóbbi években drasztikus módon lecsökkent a legelő állat állomány. A legelőkön magasra nőtt a fű, és mivel ezek a madarak az alacsony fűvel benőtt területeken tudnak rovarokra vadászni, és ez egyre kevesebb, nem maradt más mint az emberek gyümölcsöse, ha nem akar éhen pusztulni. A seregély 21  cm. A finoman pontozott feketés tollazata zöldes, bronzos és bíboros fémfényű.

A farka rövid, a szárnya hegyes. Egyenes csőre hegyes. Őszi toll viselete sűrűn pettyezett. A fiatal seregélyek szürkésbarnák, torkuk fehéres, alsó oldaluk sávozott. Az öreg madarak csőre tavasszal világossárga, télen sötét, a fiataloknak  a csőre barna. Élénk, hangos és mozgékony madár. Ha kalitkában tartanánk akkor  ő az egyik legigénytelenebb madár. Képes megtanulni különböző hangok utánzását. Régen a szőlősgazdák megpróbálták kereplővel zajt csapni, hogy távol tartsák a seregélyt a szőlőtől. Miután a madarak rájöttek, hogy ez a hang semmiféle gondot, vagy pusztulást nem okoz nekik, megtanulták utánozni a kereplő hangját. Van egy ismerősöm aki a gyümölcsfáira éréskor egy plüssállatot akaszt ki, ő erre esküszik. Nála ez bevált, mondjuk azért érdekesen néz ki, mikor egy plüssnyúl lengedezik a fatetején.  A seregély hangja, éneke az érdes, rekedt és dallamos hangok változatos keveréke. Általában a fák legmagasabb hegyén hallatja a hangját. Faodúkban, épületek réseiben, mesterséges fészekodúban fészkel. Általában 5-7 kék színű tojást rak és két hétig kotlik rajta. A fiókáit hernyókkal és pókokkal eteti.
  Most pedig nézzük közelebbről egy általunk jól ismert nemes madarat. Ez pedig a gólya. Hazánkban kettő gólyafaj él. A fehér gólya és a fekete gólya.
A fehér gólya 100 cm. Termetük nagy és erőteljes. Feje, nyaka és a teste piszkosfehér, szárnytollai matt feketék. A csőre és a hosszú lába piros. Sokszor láthatjuk, hogy magas fáknak a tetején, épületek tetején vagy tornyokon álldogál, sokszor csak egy lábon. Ha viszont a földön sétál, akkor kimért határozott lépésekkel jár. Párválasztáskor, fészekrakáskor hallhatjuk, ahogy a csőrével kelepel. Költéskor néha sziszeg. A fészkét általában az emberi településekhez közel építi meg. Kéményekre, fákra, kazlakra, oszlopokra rakja.

Táplálkozás szerint a gólya ragadozó. Békákat, kígyókat, halakat, kisebb rágcsálókat, de még a fiatalabb nyulakat is elragadja. A fiókáinak néha a kisebb énekesmadarak fészkét fiókákkal együtt elrabolja. Érdekes mikor kígyókra vadászik, mert  őket is egyben nyeli le, de ha kígyóevés után túl gyorsan kezd el újra vadászni, de mivel a kígyó ekkor még él,  a kígyó képes rá. hogy mikor a gólya kitátja a száját akkor kisiklik a gólyatorkából.  
Általában 4 tojást rak a gólya, amin a szülők felváltva kotlanak 34-35 napig. A fiókák kettő hónapos korukban repülnek ki, de a szülők még egy-két de néha három hétig táplálják őket.
A másik gólyafaj ami Magyarországon él az a fekete gólya. 

95 cm. Kisebb és nyúlánkabb mint a fehér rokona.Ennek a gólyának a teste a fehér hasa és az élénkpiros csőre és lába kivételével az fémfényű fekete. A járása hasonlít a fehér gólyáéhoz, vad, bizalmatlan a magányt kedvelő madár. A fészkét fákra rakja. Ha a fészke megsemmisül, akkor nagyon ritkán épít helyette másikat, inkább elfoglal egy elhagyottat. 3-5 tojást rak a szülők felváltva kotlanak, 30-35 napig. Ha a fiókák kikelnek eleinte a hím hordja a táplálékot, később mind a két szülő. Mind a két gólyafaj költöző madár.
  Most pedig a fecskék következnek. Hazánkban három fajuk él. Parti-, füsti- és a molnárfecske. 

Partifecske:12 cm. A legkisebb fecskefaj. Földbarna a hátoldala, fehér a hasoldala, mellén barna keresztszalag, farka enyhén villás. Csapatosan jár táplálék után, telepesen költ. Nem ragaszkodik az emberi településekhez.  

Meredek folyóparton, löszfalakban, elhagyott homokbányák oldalába vájja a fészkelő üregét. Vonuló.

Füstifecske. 19 cm. Hosszú karcsú farka mélyen villás. Felső oldala fémesen csillogó sötétkék, homloka és a torka gesztenyevörös. A bögye sötétkék, testalja sárgásfehér. A fiatalok színezete tompább és a villás farktollai rövidebbek.Kiválóan repülnek és a költési idő kivételével csapatosan jár. Hangja: riasztó hangja, magas " csvi-vit" . Éneke finom lágy csicsergés.

Súlya: 16-20 gramm között van. Ha volt már valakinek olyan szerencséje, hogy a kezében tarthatott egy fecskét akkor az tudja, hogy ez egy olyan érzés mint amikor egy tollcsomót tartana az ember a kezében, csak közben érzi, ahogy a fecske szíve dobog. Nekem volt egy olyan időszak amikor a szerszámos kamrában fészkelt egy pár. Első költéskor 5 tojást raktak.  De még kirepülés előtt 3 újabb tojást is leraktak. Ebből a 3 tojásból 1 sajnos kiesett a fészekből, valószínűleg a fiókák miatt. Elég szűkösen fértek el a fészekben, úgyhogy ne legyen bajuk, én egy vastagabb szivacsot raktam a fészek alá. Így ha kiesett egy fióka, nem ütötte meg magát, és visszalehetett rakni a fészekbe. Ha időben rakom oda a szivacsot valószínűleg az egy kiesett tojást is meg lehetett volna menteni. Tudni kell erről a helyiségről, hogy minden este bezártam, és a fecskék hozzászoktak, hogy minden este szürkület után ajtó zárás. Kora reggel pedig nyitás. Ha néha késtem az ajtó nyitással, akkor már hangosan csicseregve jelezték, hogy késésben vagyok. Teljesen megszoktak bennünket. Nem zavarta őket, hogy miközben etetik a fiókáikat, vagy költenek, valaki a helyiségben tartózkodott. Sajnos a következő évben csak az egyik fecske érkezett vissza, és azóta is csak látogatóban tűnnek fel az udvarunkon a fecskék. De azért a környékünkön elég sok helyen fészkelnek.

A fészkük, nem olyan zárt mint a molnárfecskéké. Évente 2 alkalommal költenek, de bőséges időben akár 3 alkalommal is. 14-16 nap alatt kelnek ki a fiókák, és 18-23 nap elteltével repülnek ki. Egy nagyobb fészekaljnál 4-5-6 fiókánál akár naponta 400 alkalommal is fordulnak a szülők, hogy a mindig éhes fiókáknak eledelt hozzanak.
  Molnárfecske: 13 cm. Feje, háta, szárnya és farka kékesfekete.Farkcsíkja és az egész alsó oldala fehér.Lábát és lábujjaif finom pehelytollak borítják.

Hangja: Riasztó hangja éles "csiip". Éneke halk, kellemes csicsergés. Súlya. 20-23 gramm.

Sárból rakott fészke zárt, csak a felsőrészén van bejárónyílás.Évente 2-3 alkalommal költ. 4-5 tojást rak, mind a két szülő kotlik, 2 hétig rajta, a fiatalok 20-22 napos korukban repülnek ki.
Érdekességként, megemlíteném, hogy ez a két fecskefaj néha kereszteződik. Az ilyen madarak magukon viselik mind a kétfaj vonásait.
 Házi rozsdásfarkú: 14 cm. A hím és a tojó arka minden tollazatban élénk rozsdavörös, nyáron a hím feje és melle fekete, háta sötétszürke, hasa világosszürke, szárnyfoltja fehéres. Őszi tollazata világosabb. A tojó tollazata barna.

Hangja: hívó hangja " fid, csak-csak-csak". Éneke egyszerű de kellemes. Fészkét, kőfalakban, épületeken, ereszaljakban építi meg. Eléggé nagy csészealakú fészket készít. Évente kétszer költ. Első alkalommal 5, második alkalommal 4 tojást rak, úgyhogy a második fészkét az elsőre építi rá.A kotlási idő, időjárás függő. 12-17 napig ülnek a tojásaikon. A fiatalok 14-17 napos korukban repülnek ki, de ha rossz helyre rakja a fészkét, ahol sűrűn megzavarják akkor ez az idő lecsökken 11-12 napra. Általában rovarokat és pókokat fogyaszt. Érdekességként megemlíteném, hogy láttak olyan fészket is, ahol 2 tojó és egy hím volt. Hármasban 8 fiókát neveltek.

A fiatalok az első napokban gyengén repülnek, és sűrűn lehet látni őket a bokrok vagy a szőlő között. Nálam általában a szőlő között szoktak bújkálni. Arra érdemes oda figyelni, ha valami módon a fiókák kiesnek a fészekből, ne tegyük őket vissza, mert ezzel a segítséggel inkább halálra itéljük őket. Ha már nagyobbak akkor már a szülők ott gondozzák őket, mi csak annyit tehetünk, hogy a macskánkat távol tartuk a kicsiktől. Sajnos én úgy vettem észre, hogy a házi verebek elég sűrűn leverik a fészküket, ha az az épület eléggé kiálló részén van.
Rokonuk a kerti rozsdafarkú. A hímek és a tojók farka élénk rozsdavörös. A hím fejoldala és a torka fekete, a homloka fehér. Palaszürke a hátoldala, melle és az oldala narancsvörös. Ősszel a torok fekete tollai fehérrel szegélyezettek. A tojó hátoldala szürkésbarna, alsó oldala barnássárga. A fiatalok barnásan pettyezettek, de a farkuk rozsdavörös.

Hangja: hívó hangja " hüid, hüid, tik-tik-tik". Rövid éneke dallamos. Fészkét faodvakban, épületeken építi meg.
 Következzenek a tengelicek vagy népies nevükön stiglincek. 12 cm. A hím és a tojó hasonló,. Feje kárminpiros, fekete és fehér színekkel mintázott. Fekete szárnyán széles aranysárga szalag. Háta fahéj barna, farkcsyíkja fehéres. A fiatalok feje és hátoldala sárgásszürke, barnás mintázattal. Röpte hullámos és csapongó. A költési időszakot kivéve csapatosan jár.

Hangja: hívó hangja "tig-lic, tige-lic". Éneke dallamos, lágyan hangzó csicsergés.

Csésze alakú, gondosan kibélelt fészkét parkokban lombos fáka, a kertekben gyümölcsfákra, általában az ág végére építi.

A fészekalj általában 4-5 tojásból áll. 12-13 napi kotlás után kelnek ki a fiókák, akik 14-16 nap után repülnek ki. Gyommagvakkal, hernyókkal és rovarokkal táplálkozik.
  


Felhasznált irodalom:

R.T.Peterson- G. Mountfort- P. A. D. Hollom: Európa madarai című könyv.

Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6

Egy soha ki nem adott vers az 1920-as évekből.

„A halál diskura, félig tréfa, félig valóság.”

Egyszer a halál egy öreghez jövén

Megáll előtte és így szól: Gyere te vén, Ki vagy te?

Én a halál vagyok.

Nem látod, hogy köpönyegem alól a kasza kiragyog?

Megszeppent erre és vitát kezd az ősz

Nem szép tőled, hogy így egyszerre jössz

Hiszen nem érkezett tőled sem kártya sem levél.

Jöttödre nem is figyelmeztettél,

Micsoda? Nem figyelmeztettelek?

Ez már hazugság tőled vén gyerek!

Amikor az éveid a 30-on túl haladt arcodra kezdtem rakni a

ráncokat

Pomádét küldtem eleget, amitől a hajad folyton fehéredett.

Mindenki észrevette csak te nem?

Ez volt az első látogató jegyem.

Én amikor ifjú voltál, víg napokat éltél

Lakodalmakba, keresztelőkbe néha megjelentél

Etted a jó fácánt, ittad a jó tokajit

És ezzel megkocogtattam a fogaid.

Az is jöttömet jelenti atyafi

De még másképp is megjelentem én

Látatlanból a nyakadban ültem én.

S ott hordoztál az utcán hátadon

még magad is mondtad, hogy hej valami de nyom

Emlékezzél csak rá, én voltam a lovagod

De a vitának nincs tovább semmi ideje

Hanem készülj fel gyorsan és gyere – mondja a halál.

Mert ha nem jönnél, akkor is elviszlek

Ahol a helyed lesz oda majd leteszlek.

Virág Balázs (1864-1948)